Rendőrviccek38 db

A figura sokkal régebbi, mint sokan gondolnák. Mihaszna András, a nagy bajuszú, fontoskodó pesti rendőr 1882-ben tűnt fel a Borsszem Jankó című vicclapban, és hamar országos hírű alak lett; kedvenc mondása, a „mert röndnek muszáj lennyi!” szállóigévé vált. A viccbeli rendőrnek Budapesten szobra is áll. A Bazilika mellett áll a pocakos Békebeli rendőr bronzalakja, amelynek a hasát a turisták szerencséért dörzsölik fényesre, és úgy tartják, a szobrász mintája éppen Mihaszna András volt. A magyar humor legbutább figurája így végül mindenkinél jobban járt: másfél évszázad csúfolódás után szobrot kapott, a szerencsét is ő hozza, és csinos turistalányok simogatják.

A buta viccbeli rendőr tehát nem a szocializmus találmánya, a műfaj fénykora mégis a szocializmus volt. Egy rendszerben, ahol a hatalom nyílt bírálata veszélyes lehetett, a rendőrvicc kényelmes kiskaput jelentett: a buta rendőrön nevetve az egész hatalmon lehetett nevetni úgy, hogy közben senki nem mondott ki semmit. A rendőrség ezt ma már maga is így látja: a rendőrség saját honlapja egyik cikkében társadalmi szelepnek nevezi a rendőrvicceket, és éppen Mihaszna Andrásig vezeti vissza a történetüket.

A viccbeli rendőr ismertetőjegyei évtizedek óta változatlanok. Minden helyzetet halálosan komolyan vesz, a legegyszerűbb feladatot is szolgálati ügyként kezeli. A logikája kifogástalanul működik, csak éppen mindig rossz irányba, és a végén természetesen semmiről sem tehet: ő csak követte az utasítást.

Rendőrviccek szinte mindenhol vannak, csak országonként máson nevetnek. Olaszországban a csendőrök, a carabinierik kapják a buta viccek zömét. Az orosz viccek milicistája együgyű és kapzsi, a fizetését jórészt az autósoktól szedi be. Amerikában nem a rendőr esze a téma, hanem a fánkja. Ennek a sztereotípiának valódi oka van: az éjszakai járőröknek évtizedeken át szinte csak a hajnalra sütő fánkozók voltak nyitva, oda jártak kávézni, melegedni és jelentést írni, a Dunkin' Donuts alapítója pedig tudatosan is édesgette magához a rendőröket. A mai amerikai rendőrök együtt nevetnek a viccel: az amerikai fánknapon kapitányságok sora tesz közzé önironikus bejegyzéseket.

A buta szerepét is szinte mindenhol megkapja valaki. Angliában az írek, az íreknél a Kerry megyeiek. Az USA-ban előbb a lengyelek, később a szőke nők a tipikus buták, Oroszországban az északkeleten élő csukcsok, Kanadában az új-fundlandiak, a németeknél a kelet-frízföldiek. A szereposztás mindenhol ugyanarról árulkodik: kin lehet az adott országban következmények nélkül nevetni.

Nevessünk tehát jót a rendőrvicceken. A rendőrök nem sértődnek meg ezért, a baráti társaságunkban lévő rendőrök is jót nevetnek rajta. De azért közúti ellenőrzésen ne süssük el őket a rendőröknek!