Családi viccek59 db

A tipikus jelenet közben meglepően kicsi: legtöbbször csak két ember, egy szülő vagy nagyszülő és egy gyerek. Az apa magyaráz, a gyerek kérdez, és a beszélgetés végén ritkán a felnőtt bizonyul bölcsebbnek. A családi viccek visszatérő tanulsága, hogy a szülő nem okosabb a gyerekénél, csak régebb óta gyakorol. Elmaradhatatlanok a külön kategóriában megjelenő anyósviccek is.

A nagyobb összejöveteleken aztán kitágul a kép, és megérkezik a teljes rokonság, élén a nagy kérdéssel: ki kinek a kicsodája. A magyar nyelvnek erre régi, pontos szavai vannak, az ángy, a koma meg a nászasszony, csak éppen ma már sokszor maga a család sem tudja hibátlanul, melyik kit jelent. A lakodalmi asztalnál ez évről évre kiderül, és ebből is vicc lesz, ahogy a vasárnapi ebédből, a rokonlátogatásból és a végrendelet emlegetéséből is.

Hogy a téma kifogyhatatlan, arra nálunk történelmi bizonyíték is van. A rádióban 1959-ben indult A Szabó család, egy kitalált, teljesen hétköznapi család története, és az ország közel fél évszázadon át, mintegy két és félezer részen keresztül hallgatta. Ha egy műfaj ötven éven át el tud mesélni egyetlen családot, akkor a családi viccek sem fognak kifogyni az anyagból soha.

A közmondás szerint nem esik messze az alma a fájától, és a családi viccek jórészt ennek a mondásnak a példatárát adják, három nemzedéken át. A családot nem választjuk, hanem kapjuk, ezért ismerjük egymást benne mindenkinél jobban. Az olvasó ezért sosem egy idegen családon nevet, hanem egy kicsit mindig a sajátján.