Diplomás szakmák viccei20 db

A műfaj mai sztárja az informatikus. Nála minden élethelyzet műszaki kérdés, még a szerelmes történet is úgy hangzik, mint egy rendszerleírás. Mellette ott a mérnök, aki mindenben tervezési hibát keres, a tudós, aki a laborban zseniális és az élet minden más terepén elveszett, és a matematikus, aki egy ártatlan kijelentést addig pontosít, amíg már alig állít valamit. A diplomás vicc hőse nem téved, csak éppen az elméleti tudása olyan messze van a gyakorlattól, mint Makó Jeruzsálemtől.

A magyar diplomásról közben a világ is tud. A huszadik század közepén Amerikában feltűnően sok magyar származású tudós dolgozott a fizika élvonalában, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, és a kollégáik félig tréfásan marslakóknak nevezték őket, mert ennyi lángész egyetlen kis országból már gyanús volt nekik. A legenda szerint amikor a híres olasz fizikus, Fermi feltette a kérdést, hogy ha léteznek földönkívüliek, miért nem látjuk őket, Szilárd rávágta: itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat.

A diplomás viccek egyik jellemző típusa, amikor a diploma találkozik a józan ésszel. A laptopos, öltönyös tanácsadó megáll az öreg juhász legelője mellett, és a beszélgetés nem úgy alakul, ahogy azt az öltönyös megálmodta. A papír sokat elárul arról, mit tanult valaki, de semmit arról, mennyi esze van.

A legjobb diplomás viccek ráadásul nem kívülről jönnek, hanem az egyetemi folyosókon és az irodákban keletkeznek, ahol mindenki a saját fajtáján nevet. Aki igazán ért valamihez, az azt is pontosan látja, mi benne a nevetséges, ehhez pedig a diploma nem akadály, hanem segítség.