A székely öreg lovaskocsija
Egy székely öreg felvesz a lovaskocsijára egy vándordiákot.
Mennek a kanyargós úton a falu felé.
Kis idő múlva az öreg odacsap a lovak közé, és száguldanak lefelé.
Jön egy éles kanyar, a diák belekapaszkodik a kocsi oldalába, és könyörög:
- Lassítson, mert itt halunk meg!
Mire az öreg:
- Már több mint negyven éve járok erre, de ezt a kanyart még mindig sikerült bevennem!
Kis híján lesodródnak az útról, de sikerül a manőver.
Az öreg még jobban hajtja a lovakat.
Újabb kanyar, a diák megint könyörög:
- Lassítson, mert itt halunk meg!
Mire az öreg:
- Már több mint negyven éve járok erre, de ezt a kanyart még mindig sikerült bevennem!
Ez is sikerül, az öreg még gyorsabban hajt, és jön a következő kanyar.
A diák nem szól egy szót sem, az öreg biztosan tudja, mit csinál.
Csattanó felfedése
A kanyarnál kisodródik és felborul a kocsi, az emberek elrepülnek.
Miután a por elült, az öreg földhöz vágja a kalapját és megtapossa:
- Már több mint negyven éve járok erre, de ezt a kanyart még sosem sikerült bevennem!
Székely viccek →
A székely és a makacs ló
A fej nélküli motorosok
