A telefonálás órája

A tanítónő:

– Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó.

Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot:

– Itt Horváth-lakás.

– Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.

… – Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk.

Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni.

Kezét csókolom!

– Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt, udvarias ember az alapfokon.

A tanítónő felhívja ugyanazt a számot:

– Itt Horváth-lakás.

– Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.

– Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel.

Még egyszer:

Itt nincs egyetlen egy Zolika sem!

Megértette?

– Hallottátok, hogy reagál egy ember a második fokon.

Most jön a legmagasabb fok.

A tanító néni felhívja ugyanazt a számot:

– Itt Horváth-lakás.

– Kívánok, szeretnék Zolikával beszélni

– Már megint te vagy, te hülye kurva?

Menjél vissza a jó kurva anyádba, ahonnan jöttél.

Vagy gyagya vagy, vagy engem akarsz baszogatni.

– Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka.

Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:

– Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat!

– Mutasd meg, Jenőke.